Papíralapú nyugta vagy digitális rendszer?
Jogszabályváltozás 2026.szeptember 1-től
Papíralapú nyugta vagy digitális rendszer?
Miért a könyvelő-ügyfél kapcsolat alapszabályain múlik minden?
2026. szeptember 1-től új korszak kezdődik a magyar könyvelésben:a NAVmostantól a kézzel írt, papíralapú nyugtákra is teljes körű adatszolgáltatást vár el, nem csak az online pénztárgépes vagy e-nyugtás tételekre. Ami eddig egyfajta láthatatlan szürkezóna volt, az egyik napról a másikra nyilvánossá és adminisztrációs kötelezettséggé válik.
A szakmában két végletes forgatókönyv rajzolódik ki:
- Az egyik szerint ez lesz a végső lökés, ami miatt a még mindig papíralapon dolgozó vállalkozók végre áttérnek egy e-pénztárgépre, e-nyugtára vagy okos számlázóprogramra.
- A másik, borúlátóbb forgatókönyv szerint a mikrovállalkozók egyszerű módon letesznek egy teli nyugtatömböt a könyvelő asztalára, és elvárják, hogy ugyanazért a havidíjért cserébe a könyvelő órákig kézzel gépelje be az adatokat a NAV rendszerébe.
Meglátásom szerint azonban ez a kérdés valójában nem a jogszabályról szól, hanem arról, hogyan építjük fel az együttműködést az ügyfeleinkkel: a könyvelő feladata, hogy a saját ügyfélkörét maga nevelje, és közösen alakítsák ki azokat az alapelveket, amelyek mentén a kapcsolatuk hosszú távon is gyümölcsöző marad. Ehhez elengedhetetlen, hogy ezeket az elveket a könyvelő világosan és időben kommunikálja – még mielőtt szeptemberben beütne a krízis.
Ez a gyakorlatban azt jelenti: aki ragaszkodik a papírhoz, és emiatt jelentős többletmunkát ró a könyvelőjére, annak ezt a többletmunkát méltányos felárral kell megfizetnie. Ha pedig egy ügyfél ezt sem hajlandó elfogadni, akkor jogos és egészséges döntés, hogy a könyvelő inkább lemond az együttműködésről, mintsem ingyen vállalja fel a plusz terhet.
A nyári hónapok pont jó alkalmat adnak arra, hogy minden könyvelő átgondolja és lefektesse ezeket az elveket – így ősszel nem meglepetésként, hanem egy már tisztázott keretrendszerben érkezik a változás minden érdekeltnek.
Te mit gondolsz erről?
Mit jelent mindez az IMA ERP és a könyvelés szempontjából?
Nem kell a NAV eNyugta rendszerében szereplő valamennyi bizonylatot tételesen áthozni az IMA-ba, viszont az általuk dokumentált gazdasági eseményeket természetesen könyvelni kell.
- a kézi és számítógéppel előállított „hagyományos” nyugták NAV-adatszolgáltatásáról szól pl. a Számlázz.hu szolgáltatása - ezeket nem a NAV állítja elő: a NAV csak napi / időszakos, áfamértékenként összesített adatokat kap róluk.
- Ez adóügyi adatszolgáltatás, nem könyvelési adatátadás.
- A 2026. szeptember 1-jei változás önmagában nem ír elő „NAV eNyugta → könyvelőprogram” importot.
Az Áfa tv. 11. mellékletének B) pontja szerint az érintett nyugtákról három naptári napon belül, napi és adómérték szerinti összesítésben kell adatot küldeni. Nem ír elő tételes könyvelőprogram-importot. 2025. évi LIV. törvény – Áfa tv. módosításaA NAV is úgy fogalmaz, hogy a közzétett /receipt-if interfész a számítógéppel előállított nyugták adatainak beküldésére szolgál. Ez nem egy könyvelési célú, teljes nyugtaállományt letöltő interfész. NAV-tájékoztató
Az IMA szempontjából tehát:
- Ha a nyugtát a Számlázz.hu állítja elő és ő küldi be a NAV-nak, akkor azt nem kell újra beküldeni. A duplikált adatszolgáltatás nem engedélyezett.
- Az IMA-ba a bevételt továbbra is be kell könyvelni, de ez történhet megfelelő napi összesítő alapján, például áfamérték, fizetési mód, pénztár/bankkártya és főkönyvi jogcím szerinti bontásban.
- A könyvelési adatot célszerű közvetlenül a Számlázz.hu-ból vagy a nyugtát előállító rendszerből átvenni.
- Tételes nyugtaimport csak akkor indokolt, ha az ügyfél tételes analitikát, visszakeresést vagy automatizált egyeztetést igényel.
- Ha viszont maga az IMA állítana elő számítógépes nyugtát, akkor az IMA-nak vagy közvetítőjének 2026. szeptember 1-jétől biztosítania kellene a NAV-adatszolgáltatást.

